A mirakulin egy természetes édesítőszer, amit a Synsepalum dulcificum nevű növényből vonnak ki, és liofilizált (fagyasztva szárított) gyümölcs, por vagy tabletta formájában értékesítik. Nevét a növény gyümölcséről kapta (miracle fruit), amit először Chevalier des Marchais francia térképész és kutató dokumentált 1725-ben, a Nyugat-Afrikai felfedező útja során.
Ez a csipkebogyóra hasonlító kis piros gyümölcs képes megbolondítani az ízérzékelésünket, ugyanis fogyasztásakor a benne lévő glikoprotein molekulák hozzátapadnak az ízlelőbimbóinkhoz, aminek következtében 10 – 30 percen át édesnek fogunk érezni mindent, ami egyébként keserű vagy savanyú lenne.
New-Yorkban többször is tartottak bemutatókat a Mirakulinnal (Flavor Tripping Party). Ezeken az íz-utaztató bulikon a vendégek egy percig forgatják a szájukban a bogyót, port, vagy tablettát, és különböző italokat és ételeket kóstolnak meg, majd jól szórakoznak azon, hogy csokoládé ízűnek érzik a sört, cukorka ízűnek a citromszeletet, és édesnek a sajtot, a mustárt, sőt, még az ecetet is. Az íz-utaztató bulik rövid ideig népszerűséget kölcsönöztek ennek a – mágusok kellékes ládájába illő – csodakészítménynek, de nem igen terjedt el az édesítőszerek piacán.
Homaro Cantu, amerikai séf odáig ment a mirakulin magasztalásában, hogy könyvet írt róla „The Miracle Berry Diet Cookbook” címmel, sőt, egy molekuláris gasztronómiát népszerűsítő éttermet is nyitott ING néven, ahol a csodabogyóval fogyasztandó ételeit kínálta a vendégeknek. Komolyan hitt benne, hogy a miraculin elterjesztésével gyökeres változásokat lehetne elérni táplálkozási szokásainkban. Angolul tudók számára beszúrtuk alább a vele készült egyik interjút, amiben ezekről beszél.
…és itt egy másik videó is ahol Julliette Binoche és Gordon Ramsay élő adásban próbálják ki a mirakulin port citrommal, és Guinness sörrel, sőt az egyik néző az ecetet is bevállalja…
Úgy tűnik, a híres Pokol Konyhás séfnek még a csodabogyó se tudja félrevezetni az ízlelő bimbóit, mert mindent kiköpköd. Fontos azonban megjegyezni, hogy mirakulin port legalább 30-60 másodpercig kellene lenyelés nélkül szájban oldani ahhoz, hogy a hatás megfelelően működjön, Gordon Ramsay pedig, maximum 4 másodpercig tartotta a szájában mielőtt belekóstolt volna a Guinness sörbe.
A mirakulin adatai az édesítőszer táblázatunkban
A por vagy a tabletta nem édes, ezért édesség indexe nulla. Csak amit az elrágása után fogyasztunk az lesz édesebb, mert íz módosító hatással bír.
| KALÓRIA (g) | ÉDESSÉG INDEX | GLIKÉMIÁS INDEX |
|---|---|---|
| 0 | 0 | 0 |
Kicsit komolyabbra fordítva a szót gondoljunk bele, milyen előnyöket jelenthetne ennek a kis piros bogyóból kivont édesítőszernek a széleskörű elterjedése.
- cukorbetegek bátran használhatnák, hiszen kalóriatartalma és glikémiás indexe is nulla
- gyerekek szívesen szopogatnák el a keserű orvosságot, vagy a savanyú C vitamint, amikor arra szükség van
- kemoterápián lévő betegeknek visszaadhatnánk az étvágyát, mert ők gyakran fémesen rossz ízűnek éreznek minden ételt a kúra alatt
- bármit meg tudnánk enni a segítségével, ami amúgy egészséges lenne, de nem fogyasztjuk, mert nem jó az íze
Vajon mi lehet az oka annak, hogy a fentiek ellenére a mirakulin nem terjedt el az édesítőszer piacon?
A hetvenes években létezett egy Miralin nevű cég, aki úttörőként először kezdte el értékesíteni. Egy darabig minden rendben haladt, amíg egy szép napon valaki feltörte a cég irodáját, és elvitt pár fontos dokumentumot. Pár héttel később az FDA (az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) betiltotta a szer forgalmazását.
Ezzel egy időben egy másik (sokkal nagyobb) cég újonnan felfedezett édesítőszerét is vizsgálta az FDA, amit viszont engedélyezett. Ez volt az Aszpartám, egy mostanra világszerte vezető szerepnek örvendő készítmény az édesítőszerek piacán, ami körül – a mellékhatásokat illetően – mai napig is viták folynak.
Nos, nem szeretnénk sokkal mélyebbre ásni, sem pár felszíni adatból messzemenő következtetéseket levonni, de mindenképpen felmerül egy érdekes kérdés: mi lehet az oka annak, hogy az FDA szinte egy kalap alatt tiltott be egy már forgalomban lévő, 100%-ban természetes gyümölcskivonatot, és adott zöld utat egy 100%-ban mesterséges édesítőszernek…?
Amennyiben cikkünkön felbuzdúlva úgy döntenél, hogy kipróbálnád a miraculint, vagy akár íz-utazós bulit is szerveznél, ne felejts el videózni, fotózni, és elküldeni nekünk az anyagot. Ha nekünk is tetszik az eredmény, kirakjuk a blogba 🙂
Az FDA 37 állati és humán tanulmány adatait értékelte ki, hogy megállapítsa van-e bármilyen káros hatása az advantámnak (toxikus, reproduktív, neurológiai, rákkeltő). Nem találtak ilyet, így kijelentették, hogy az advantám nem káros az emberi szervezetre, ha a napi beviteli mennyiségek betartása mellett fogyasztják.
A mézet senkinek sem kell bemutatnunk, ősi édesítőszerünk. Ez a méhek által növényi nektárból gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek. Édes ízét a nem kristályosodó gyümölcscukor adja meg, azt pedig, hogy milyen zamatú lesz, azok az illóolajparányok határozzák meg, melyeket a különféle virágok nektárjai adnak, amit a méhek összegyűjtöttek.
A kókuszpálma cukor egy népszerű édesítőszer, granulált formában kapható, ami megkönnyíti a cukor helyett való használatát. Többnyire környezetbarát természetes körülmények között állítják elő. Glikémiás indexe nem túl magas, hasznos tápanyagokat is tartalmaz, kellemes íze van, és jól használható sütésre, főzésre is. Mivel nagy részben szukrózból áll, nem árt moderálni a fogyasztását.
Kellemes ízű ital, amely elősegítheti a megfelelő emésztést, napi fogyasztása aktívan támogathatja a súlykontrollt. Az inkagumó fruktózt, glükózt, szacharózt, továbbá keményítőt és inulint tartalmaz. Nagy rosttartalma miatt jótékonyan befolyásolja az emésztést, és flavonoid-tartalma miatt antioxidáns hatású. Glikémiás indexe és kalóriatartalma alacsony, nem okoz fogszuvasodást. Használható főzéshez, de nem mondható olcsó alapanyagnak.
Egyre növekvő mértékben használják ezeket édesítésre a különböző energia szeletek és snackek készítése során. Sajnos elég magas a fruktóz tartalmuk és a fogakra nézve ártalmasabbak, mint a cukor a bennük található savak miatt. Tehát csak igen kis mennyiségben ajánlott a fogyasztásuk.
Kifejezetten érdekes, különösen jó ízű édesítőnek mondják, bár embere válogatja (e sorok írója például viszolyog tőle :)). Pozitívuma, hogy magas a B vitamin és ásványi anyag tartalma. Negatívuma, hogy az édes ízt majdnem teljes mértékben a benne lévő szukróz adja (köznevén étkezési cukor), és távolról sem mondható olcsó édesítőszernek. Glikémiás index alacsonyabb a cukorénál, de cukorbetegek számára nem javallott.
Ez egy sűrű szirup, ami a cukornád feldolgozása során keletkezik, tulajdonképpen a cukorgyártás/finomítás végterméke. Amikor már nem lehet több cukrot kristályosítani a finomítási eljárás során, ez az anyag marad hátra. Több létfontosságú vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint például vas, magnézium, kálium. Jelenleg leginkább állati takarmányként használják, ami szinte érthetetlen, ha belegondolunk, hogy az összes fontos ásványi anyagot és tápanyagot tartalmazza, ami felszívódik a talajból a növénybe. Nagyon erős, karakteres íze miatt nem igazán alkalmas sütésre/főzésre, legalábbis nem állja meg a helyét minden receptben. Magas cukortartalma miatt fogyasztását mérsékeljük, és ne feledjük, hogy szerves, kénezetlen, organikus eredetű fekete melaszt válasszunk vásárláskor.
Egyéb nevei: stevia rebaudiana, sztévia, sztívia, stívia. Ez egy Dél-Amerikában őshonos, az őszirózsafélék családjába tartozó évelő növény, amit az inkák és a guarani indián törzsek már évszázadokkal ezelőtt is használtak fűszerezésre és gyógyításra. Különleges hírnevét annak köszönheti, hogy miközben rendkívüli édesítő potenciállal bír, fogyasztása szokatlanul sok területen eredményez pozitív élettani hatásokat. A sztevia leginkább kivonatok formájában kerül felhasználásra. Nem árt vigyázni vásárláskor, mert a gyenge minőségű, olcsó kivonatokat tartalmazó készítményeknek kesernyés, fémes mellékíze lehet.
A Luo Han Guo magyarul “szerzetes gyümölcs”, vagy szerzetesek körtéje. Eléggé ismeretlen Magyarországon, de külföldön előszeretettel használják a tulajdonságai miatt! Ez egy zöld, kerek gyümölcs, és úgy termesztik, mint a szőlőt az ázsiai domboldalakon. Leszedés után összezúzzák és leforrázzák, hogy kinyerjék belőle az édességét. Glikémiás indexe és kalóriatartalma is nulla, akárcsak a steviának. Sajnos egyelőre kevés helyen kapható, mivel drága a feldolgozása.
Magyar neve édesgyökér. A Földközi-tenger vidékén, Kelet-Ázsiában, Amerikában és Ausztráliában őshonos cserje. Gyógyító hatása miatt széles körben termesztik, italokban is felhasználják, és a közkedvelt medvecukor is ennek a növénynek köszönheti jellegzetes ízét. Glikémiás indexe és kalóriatartalma is nulla. Majdnem ötvenszer olyan édes, mint a nádcukor. Gyorsan enyhíti a torokgyulladást, és már évszázadokkal ezelőtt is használták köhögés, rekedtség és asztma kezelésére az ókori görög és egyiptomi orvosok. . Jellegzetes íze miatt, leginkább cukorkákban és gyógyszerekben használják. A mértékletesség itt is fontos tényező, mert túlzott fogyasztása magas vérnyomást eredményezhet.
Ezek a külföldön Miracle Fruit névre hallgató kis piros bogyók, Nyugat-Afrikából származnak, és a csipkebogyóhoz hasonlítanak. A Mirakulin meghatározóan hat az édesség érzékelésünkre. Egy New York-i bemutatón, miután a vendégek egy percig forgatták a szájukban a bogyót, csokoládé ízűnek érezték a sört, cukorka ízűnek a citromszeletet, és édesnek a sajtot, a mustárt, sőt, még az ecetet is. Egyelőre érdekességnek, újdonságnak számít, nem igen terjedt el az édesítőszerként való használata. Némi sikerrel használták kemoterápián átesett betegek esetében, az íz érzékelésük megváltoztatására, mert a kezelés miatt fémes ízűnek érezték az ételt.
