Egy 2013-ban hatályba lépett, a diabetikus élelmiszer kategóriát megszüntető EU rendelet miatt, 2016. július 20-a óta nem használható a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják”, és a narancssárga kör jelölés az élelmiszereken. Így mi sem jelenthetjük ki kategorikusan ezt.

Annyit azonban megemlíthetünk, hogy a mi környezetünkben is előfordul pár cukorbeteg ismerős, ők is fogyasztják az IS Steviát, és hál’Istennek, köszönik szépen, jól vannak, és élvezik az édes életet bűnhődés nélkül. Példának itt van mindjárt Feri és Géza…

Haselbach Feri

(ő egy cukorbeteg ismerősünk, aki nem mellesleg a könyvelőnk is)

Vele folyamatos kapcsolatban vagyunk, és tudjuk, hogy nagyon örül az IS Steviának, mert a segítségével újra fogyaszthatja a nagy kedvencét, a kakaót. Korábban egy olyan márkával próbálkozott, aminek egy hosszú fülű állatka van a csomagolásán, de sajnos nem jött be neki. Fogta magát és vett sima bolti kakaóport, belekeverte az IS Steviát, megfőzte, és azóta boldogan kakaózik, amikor csak kedve támad, sőt, tejberizst eszik hozzá, ami a másik kedvence.

Alább olvashatjátok, mit ír Feri az Inka Sweet Steviáról

„41 évesen diagnosztizáltak nálam 1 típusú cukorbetegséget. Az étrendem emiatt teljesen megváltozott, a korábbi féktelen „zabálásokat” felváltotta a tudatos, szénhidrát (ch) számolós táplálkozás. Egy cukorbetegnek erről felesleges bármit is mondani, mert tudja, de egy nem cukorbetegnek röviden talán annyit lehet: meg van szabva, hogy napi szinten mekkora szénhidrát fogyasztható étkezésenként az előre beállított inzulin mennyiséghez.

A cukor teljes száműzése mellett folyamatosan kívántam az édes ízt, aminek pótlása korábban nem okozott gondot.

Az Inka Sweet-en keresztül ismertem meg a steviát, melyet folyamatosan bevonva az étrendembe teszteltem. Kezdetben teába, süteményekbe tettük számolva a ch mennyiséget, folyamatosan mérve a vércukor szintet. Később már szinte minden ételbe belekerült, mert amellett, hogy az íze nagyon kellemes az volt a tapasztalatom, hogy nem emelte meg a vércukromat egyáltalán, sőt pótolnom kellet a ”hiányzó” mennyiséget. Ma már eljutottam arra a szintre, hogy az Inka Sweet steviát egyáltalán nem számolom bele az adott étkezéshez előírt szénhidrát limitbe.

Kislányom 14 hónaposan lett cukorbeteg, most 5 éves lesz, és nála is hasonló tapasztalatokat szereztünk a stevia bevonásával az étrendjébe.”

Deák Géza

(ő egy 70 körüli cukorbeteg családtagunk, akivel megint csak folyamatos kapcsolatban vagyunk)

Tőle tudjuk , hogy szintén az IS Steviának köszönheti, hogy visszatérhetett a kedvenceihez: almás pite, és a túrós csusza édesen. Elmondása szerint előtte nyírfacukorral próbálkozott, de nem jött be neki, mert nem igazán szerette az ízét, nem tudott főzni vele (nem hőstabil), ráadásul puffasztotta is.

Géza ezt írta az Inka Sweet Steviáról

„1 éve kaptam először kipróbálásra az Inka Sweetet. Azóta gyakorlatilag minden ételben, amiben korábban cukrot használtunk, ezt az édesítőszert használjuk. Először kicsit furcsa volt megszokni, ki kellett tapasztalnunk, hogy mibe milyen mennyiséget kell tenni. Én teljesen letettem a cukrot. Teában, kávéban, süteményekben, minden ételben, Inka Sweettel váltottam ki.

Azt tapasztaltam, hogy a vércukrom 12 – 13 helyett a már elfogadható 4,5 – 5 között állandósult, aminek nagyon örülünk, mert csökkenteni tudtuk a gyógyszer mennyiségét. A vérnyomásom egészségesebb szintet mutat, és a fizikai állapotom is jónak mondható a koromhoz képest (72 éves múltam).

Az inka Sweet használata mellett tény, hogy teljes étkezési reformot vezettünk be (szénhidrát és fehérje csökkentése, cukor kiiktatása). Komoly szerepe van az Inka Sweetnek abban, hogy mindezt végre tudjuk hajtani. Magas volt a cukrom, a vérnyomásom, veseelégtelenségem van, ez utóbbi is szerencsére pici javulást mutat.

Így tehát magamnak is, és a hozzám hasonló egészségügyi problémákkal küzdőknek is tiszta szívvel tudom ajánlani az Inka Sweetet a cukor kiváltására. Ami az ízét illeti, most a hétvégén jöttek köszönteni a gyerekek, madártejet csináltam nekik, és a két kis unokánknak egyáltalán nem tűnt föl, hogy nem cukorral készült, örömmel fogyasztották.”