A rostban gazdag ételek, mint például a gyümölcsök és zöldségek, csökkentik a diabétesz, a szívroham és az izületi gyulladások kialakulásásnak kockázatát. Sőt bizonyított, hogy a rostok jótékony hatásai túlmutatnak bizonyos betegségeken: sok rost fogyasztása csökkenti a halálozási arányt, bármi is legyen ennek oka.

Ezért van az, hogy a szakértők mindig kihangsúlyozzák a rostok fogyasztásának fontosságát. De amíg az előnyök világosak, az nem mindig érthető hogy a rost miért is olyan nagyszerű.

„Ez könnyű kérdés, de megválaszolni meglehetősen nehéz”, mondja Fredrik Bäckhed, a svédországi Göteborg Egyetem biológusa. Több tudóstársával együtt kutatásokat folytatnak, melyek eredményeképp fontos támpontokat találtak a rost szerepéről az emberi szervezetben. A kutatásuk rávilágít arra, hogy a rostok nem közvetlenül fejtik ki jótékony hatásukat a szervezetünkben. Ehelyett, a bevitt rostok bélbaktériumok milliárdjait táplálják.
Ha ezek a baktériumok “jól érzik magukat”, az azt is jelenti, hogy a beleink és az immunrendszerünk is optimálisan tud működni. A táplálék megemésztése érdekében szükséges magát a táplálékot enzimekben áztatni, hogy az lebonthassa a molekulákat. Ezután a molekuláris töredékek átjutnak a bél falán és felszívódnak. A szervezet csak korlátozott számban állít elő enzimeket, ebből adódóan sok kemény növényi összetevőt nem tud lebontani. Az “élelmi rost” kifejezés ezekre az emészthetetlen molekulákra utal. De ezek csak számunkra emészthetetlenek. A belek belső falát nyálkaréteg béleli, melyen több száz baktérium faj található, ami az emberi mikrobiom (mikroorganizmus) része. Néhány ilyen mikroba szállítja a szükséges enzimeket a különféle élelmi rostok lebontása céljából. A baktériumok túlélési képessége az emészthetetlen rostokon arra vezette a tudósokat, hogy a mikrobák valahogy összefüggésbe hozhatóak a gyümölcs és zöldség alapú étrenddel. Nemrégiben két részletes tanulmányban (Cell Host and Microbe folyólap) is publikálásra került ékes bizonyítéka annak, hogy a válasz igen.

Egy kísérlet keretein belül a Georgia Állami Egyetemen Andrew T. Gewirtz és kollégái egereken tesztelték az “alacsony rost – magas zsír” összetételű étrendeket. Az ürülékük bakteriális DNS töredékeit vizsgálva a szakemberek képesek voltak megbecsülni az egerek beleinek bakteriális populációját. Alacsony rosttartalmú étrend esetében a bakteriális populáció tizedére csökkent.
Dr. Bäckhed és kollégái elvégeztek egy hasonló kísérletet, melyben a mikrobiomokat mérték olyan egereken, akiknek átállították az étrendjét gazdag rosttartalmúról alacsony rosttartalmúra. “Ez nagyjából ugyanaz, mintha McDonald’s ételt ennénk.” Mondja Dr. Bäckhed. “Sok zsír, sok cukor és 20% fehérje.”
A tudósok azokra a fajokra fókuszáltak, melyek rendben tartják az egér belének mikrobiomát. Az állat átállítása alacsony rosttratalmú diétára drámai következményekkel járt: Sok gyakori faj ritka lett, és a ritka fajok váltak gyakorivá.

A mikrobiomok változása mellett, mindkét csapat gyors változást észlelt magukon az egereken is. Beleik kisebbek lettek, és azok nyálkarétege is vékonyabb lett. Ennek eredményeképp a baktériumok közelebb kerültek a bél falához, ami immunreakciót váltott ki. Néhány nap alacsony rosttartalmú diéta után az egér belei krónikusan begyulladtak. Néhány hét után Dr. Gerwitz csapata megfigyelte, hogy az egerek elkezdtek megváltozni a legkülönbözőbb módokon, például meghíztak és magasabb lett a vércukorszintjük.

Dr. Bäckhed és kollégái egy másik csapat rágcsálót is megetettek magas zsírtartalmú táplálékkal és ezzel együtt egy szerény dózisú inulin típusú rosttal . A nyálkaréteg a beleikben egészségesebb volt, mint azoknál az egereknél, akik nem kaptak rostot és a bélben található baktériumok biztosabb távolságra voltak a bélfaluktól. Dr. Gewirtz és kollégái inulint adtak az ő egereiknek is, de sokkal magasabb dózisban. A változások sokkal drámaibbak voltak: a magas zsírtartalmú diéta ellenére az egereknek egészséges mennyiségű baktérium volt a beleikben, közelebb álltak a normálishoz és kevesebbet híztak.
Dr. Bäckhed és kollégái még egy érdekes kísérletet folytattak: rost-tápláló baktériummal vegyített vizet adtak a magas zsírtartalmú diétán levő egereknek. Ez jó irányba változtatta a rágcsálókat: mégha magas zsírtartalmú diétán is voltak, több nyálkát képeztek a beleikben, ezzel egészséges gátat építve a kórokozók és a bélfalak között. Dr. Gewirtz szerint a rost bevitelének egyik módja a közvetlen bevitel, másik módja a helyes táplálkozás.
Miután a baktériumok elhasználták az energiát az élelmi rostból, a maradékot kilökik, mint selejtet. A selejtet – rövid láncú zsírsavak formájában – a bélfalak szívják fel, melyek üzemanyagként használják azt. De a belek mikróbái sokkal többet tesznek, mint energiát gyártanak. Üzeneteket is küldenek.

A bélsejteknek szüksége van a kémiai jelekre a baktériumoktól, hogy megfelelően működjenek, mondja Dr. Gewirtz. A sejtek osztódással és egészséges mennyiségű nyálkaképzéssel válaszolnak a jelekre. Ezek mellett baktériumölő molekulákat is szabadítanak fel. Ezen válaszok generálásával a bélbaktériumok segítik fenntartani a békés együttműködést az immunrendszerrel. A bél nyálkarétegének tetején találhatók, biztonságos távolságra a bélfaltól. Bármely baktérium, ami túl közel kerül, azt eltörlik az antimikrobás mérgek.

Amíg néhány bélbaktérium közvetlenül élelmi rosstal táplálkozik, addig valószínű, hogy más fajtákat is támogatnak azáltal, hogy az ő végtermékeiken élnek. Számos fajta ebben az ökoszisztémában – mindegyik rostra építkezik – vélhetően kommunikál a belekkel. Az új tanulmányok szerint az alacsony rosttartalmú diéta ezt a békés kapcsolatot megzavarja. Azok a fajok, amelyek az élelmi rosttól függenek éhezni kezdenek, ezzel együtt azok a fajok is, amelyek tőlük függenek. Néhány faj áttérhet a gazdatest saját nyálkájával való táplálkozásra. Kevesebb táplálékkal a bélsejtek lassabban szaporodnak, és a baktériumok kémiai jeleinek biztos áramlása nélkül a sejtek lelassítják a nyálka-, és baktériumölő mérgek termelését.
Ennek eredményeképp a baktérium közelebb kerül a bél falához és az immunrendszer magasabb fokozatba kapcsol. “A bél mindig keresi az egyensúlyt arra, hogy fenntartsa ezeket az organizmusokat anélkül, hogy túlreagálja a folyamatot”, mondja Eric C. Martens, a michigani egyetem mikrobiológusa, aki nem vett részt az új kutatásokban. “Ez lehet a vízválasztó betegség és egészség között”.
A gyulladás segíthet a fertőzésekkel való küzdelemben, de ha krónikussá válik, károsíthatja a szervezetünket. Sok más dolog mellett a krónikus gyulladás beavatkozhat a szervezet kalóriafelhasználásába azáltal, hogy a táplálékot zsírként raktározza ahelyett, hogy elégetné energiává.

Justin L. Sonnenburg a Stanford Egyetem biológusa, aki nem vett részt az új kutatásokban, azt mondja, hogy az alacsony rosttartalmú diéta alacsony szintű gyulladást okozhat nem csak a belekben, de az egész szervezetben is.
Kutatása azt állítja, hogy amikor a baktérium rövid láncú zsírsavvá bontja a élelmi rostot, néhány ezek közül bekerül a véráramba és eljut más szervekhez, ahol jelekként működhetnek hogy megnyugtassák az immunrendszert.

“Irányíthatod azt, hogy mi történik a tüdődben az alapján, hogy mivel eteted a mikrobiomod a beleidben”, mondja Dr. Sonnenburg.

Hannah D. Holscher az Illinois Egyetem táplálkozási szakértője, aki nem vett részt az új kutatásokban, azt állítja, hogy az egerek eredményei alapján embereket is teszt alá kellene vetni, de sokkal nehezebb ilyen kísérleteket embereken végezni.
Saját laborában Dr. Holscher egy éjjel-nappali szakácsként működik. Ő és kollégái önkénteseket látnak el két heti táplálékukkal. Ezután néhány önkéntesnek extra rostforrásokat ad – mint a dió – és elváltozásokat keres mind a mikrobiomokban, mind a gyulladás szintjében.
Dr. Holscher és más kutatók azt remélik, hogy eleget fognak megtudni arról, hogy a rost hogyan befolyásolja a mikrobiomot, és hogy miként lehet ezt használni betegségek gyógyítására. A gyulladás rosttal való csökkentése segíthet az olyan immunrendellenességek kezelésében, mint a gyulladásos bélbetegség.

A rost segíthet visszafordítani az elhízást. Múlt hónapban az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban Dr. Holscher és kollégái számos olyan esetet vizsgáltak, ahol rosttal próbálták kezelni az elhízást. Rájöttek, hogy a rost alapú táplálékkiegészítők segítettek az elhízott embereknek átlagosan 2,5 kg leadásában.
Nincs semmi csodaszer. Azok, akik egészségesek akarnak maradni, egyszerűen csak a megszokott nyugati diétájukhoz vigyenek be rostot is. Az új tanulmányok szerint az inulin bevitele csak részben állította vissza az egerek egészségét.
Valószínű ez az oka annak, hogy nagyon sok különböző fajtájú növényi rosttól függünk. Lehetséges, hogy az egyes rosttípusok különböző baktériumcsoportokat táplálnak, melyek a saját fontos jeleiket küldik szervezetünknek.

“Ez arra az unalmas tényre mutat rá, amit mindenki tud, de senki nem csinál,” mondja Dr. Bäckhed “Ha sok zöldséget,kevesebb sült krumplit és édességet eszel, valószínűleg jobban fogod magad érezni hosszútávon.”